Az autóban olvasás praktikus dolog (már ha nem a sofőr csinálja), hiszen jól kihasználható az utazással töltött holtidő. Sokan azonban elesnek ettől a remek lehetőségtől, mert egyszerűen „nem bírják gyomorral” – szoktuk mondani. Pedig nem a gyomor felelős az ilyenkor jelentkező rosszullétért, hanem az agyunk. Ezért viszont nehezen hibáztatható az agy, ugyanis ekkor azt hiszi, hogy éppen megmérgezik.

A jelenség alapja ugyanis az utazási betegség. Ez akkor alakul ki, mikor ellentétes jelzéseket kap a helyzetünkről. Ha autóban ülünk, az egyensúly-érzékelésért felelős belsőfül észreveszi, hogy mozgásban vagyunk, viszont ha közben olvasunk, a szemünk csak a mozdulatlan papírt, vagy képernyőt látja, akár a kanapén ülve otthon.

olvasás utazás közben

Mivel a mozgásérzet nem kap vizuális megerősítést, az agyunk összezavarodik, az ellentmondás pedig azzal próbálja feloldani, hogy biztosan hallucinálunk, azért érzékelünk mindenfélét összevissza. Márpedig a hallucinációt leginkább valamiféle méreganyag okozhatja, ezért az agy biztos, ami biztos alapon be is indítja az idegmérgekkel szembeni védőmechanizmust, a hányingert.

A méreganyagok leghatékonyabb módja a hányás, amiért az agytörzsi hányásközpontban található ‘area postrema’ felel, tehát az utazási betegség fellépésekor is ez aktiválódik. Az, hogy nem mindenkit visel meg egyformán az autóban olvasás, azért lehet, mert különböző mértékben tudjuk tolerálni ezt az értékek közötti ellentmondást. Azzal tudunk segíteni a dolgon, hogy újra és újra kitekintgetünk az ablakon, ezzel jelezve az agynak, hogy nincs semmi gond, látod, ott szalad a táj, nincs veszély.

Egyébként fordított esetben is hasonlóan reagálhat a szervezet, vagyis mikor látjuk a mozgást, de a mozgásérzetünk nem igazolja vissza ezt a látványt, például 3D mozi vagy a virtuális valóság esetében.

A cikk forrása: Diop magazin V. évfolyam 10. szám., 2016. október