+(36) 70 455-6631 optika@zalkaoptika.hu

UV-források

UV sugárzásAz elektromágneses hullámok széles tartományában fontos helyet elfoglaló napsugárzás azon része, amely eléri ugyan szemünket, mégsem érzékeljük, különös érdeklődésünkre tarthat számot.
A 400 nm alatti láthatatlan fényt, melynek hullámhossza a látható színkép alatt, az ibolya tartományon túl helyezkedik el (innen ered a neve is: ibolyántúli vagy ultraviola, rövidítve: UV-sugárzás), a hullámhosszúságának függvényében pedig:

– 290 nm alatt UV-C-nek
– 290 és 320 nm között UV-B-nek
– 320 és 400 nm között UV-A-nak nevezzük.

A Nap sugarainak csak egy része jut el hozzánk közvetlenül, más része előbb szétszóródik a Föld légkörében. A rövidebb hullámhosszúságú sugarak a hosszabbaknál erősebben szóródnak. Ez a jelenség festi kékre az égboltot, melynek kéksége egyben a láthatatlan UV-sugarakat is magában rejti.

Az ibolyántúli sugárzás mesterséges forrásokból is eredhet: szoláriumokból, hegesztési ívfényből, képernyőkből, fénycsöves világításból, nagy teljesítményű higanygőzlámpákból, xenon ívlámpákból, halogénlámpákból, bizonyos lézerekből és más megvilágító készülékekből.

A napból származó sugárzás a Föld felszínére gyengítve érkezik, ugyanis a légkörben levő ózon képes 200-300 nm közötti (ez az UV-C és az UV-B egy része) sugárzás elnyelésére, de még a 300-350 nm között is jelentősen csökkentheti a Földet elérő sugarak erejét. Mindehhez hozzájárul a köd és a füstköd szűrőhatása is. (Mesterséges UV-források esetén erre a védelemre sajnos nem számíthatunk.)

Élettani hatások

Normális körülmények között az ibolyántúli fény kedvező élettani hatást fejt ki az emberi szervezetre. Nem mindegy azonban, hogy milyen intenzitású és hullámhosszúságú sugárzás éri testünket és az sem, hogy hol : míg bőrfelület esetén a mértékletes napozás kimondottan előnyös, addig az emberi szemet elérő láthatatlan fény esetenként határozottan káros lehet.
A legkevesebb gondot a rövidebb hullámhosszúságú UV-C okozza, mivel ezt a Föld ózonrétege elvileg hatásosan kiszűri. Az UV-B és az UV-A azonban eljut a szemig, sőt be is lép-minél nagyobb a hullámhossza (azaz minél közelebb van a látható fényhez), annál inkább. Ezt illusztrálja a 2. ábra.

UV sugárzás és a szem

A 280-320 nm közötti sugárzásra igen érzékeny emberi bőr lesülésének elsődleges okozóját, az UV-B-t a szaruhártya is elnyeli, aminek következtében pl hóvakság (photokeratitis) alakulhat ki.
Az UV-A áthalad a szaruhártyán és eléri az emberi szem lencséjét. Bár ez a sugárzás hosszabb behatással ugyanúgy hozzájárulhat a hóvakság kialakulásához, mint az UV-B, ennél is sajnálatosabb, hogy a 300 és 400 nm közé eső sugarak által folyamatosan bombázott szem fotokémiai változásokat szenvedhet, majd elöregedésével párhuzamosan ez a közeli UV fokozatosan elhomályosíthatja a szemlencsét, azaz szürkehályogot is okozhat. Egyre bizonyosabb, hogy a cataracta operációk egy részét ezen típusú UV sugárzás miatt kell elvégezni.
Az UV vagy az erős látható fény a védelem nélküli szem ideghártyáját is károsíthatja, ezért valószínű, hogy az UV sugárzás számlájára nemcsak szaruhártya sorvadás, hanem szemideghártya gyulladás is írható.

Sajnálatos tény, hogy a légköri ózon védő hatása egyre gyengül: műholdról végzett mérések bizonyítják a légkör ózontartalmának csökkenését, ami az északi féltekén tíz év alatt kb. 3%-ot tett ki nyaranta és 8%-ig felment telente. Az ózonréteg ritkulásának eredménye az UV-B sugárzás erősödése, következésképp a szürkehályogos esetek megszaporodása: amint megállapították, az ózon 1%-os csökkenése a szürkehályogos megbetegedések számát 0,6-1%-kal növelheti.

Veszélyeztetettség

Ismertek azok a tényezők, melyek a szem fényérzékenységét, a káros sugárzási hatások valószínűségét fokozzák. Ezek közül mindenképpen meg kell említeni az alábbiakat:
– A foglalkozást, akár a szabadban (például építőmunkások, földművesek, tehergépkocsi vezetők, rendőrök, vizimentők), akár bizonyos megvilágítási körülmények mellett (fényesen megvilágított környezetben, vagy egy számítógép képernyője előtt, esetleg speciális fénnyel megvilágított helyiségben) végzett munkáról van szó. A modern helyiségek megvilágító berendezéseinek nagyobb fénysűrűsége miatt nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hatást a látható fény még fokozhatja.
– A hobby-t: utazási- és szabadidő-eltöltési szokásaink miatt egyre többet vagyunk napon. A sportolók és szurkolóik, síelők, a vízi sportok kedvelői, horgászok jelentős UV sugárzásnak vannak kitéve.
– Az életkort: az ibolyántúli fény-nem utolsó sorban a fiatal szem nagyobb fényáteresztése miatt-különösen veszélyes a gyermekek szemére.
– A gyógyszereket: sok, a fényérzékenységet fokozó gyógyszer van forgalomban (például bizonyos nyugtatók, vizelethajtók, cukorbetegség és magas vérnyomás elleni gyógyszerek, fogamzásgátló tabletták, antibiotikumok (de ebbe a csoportba tartoznak még egyes mesterséges édesítők is). A mellékhatás természetesen függ attól, hogy eljut-e a gyógyszer a szembe, mennyi ideig marad ott, a szemen belül hova kerül, milyen életkorú a személy és milyen káros hatást csökkentő anyagok-tipikusan antioxidánsok-vannak jelen a szemben. A táplálék C- és E-vitamin tartalmának növelése bizonyos mértékű természetes fényvédelmet nyújt.

Az UV-sugarak elleni védelem

A speciális megvilágító berendezések alkalmazásakor az előírt védőeszközök használatával kerülhetjük el az UV-sugárzás káros hatásait.
A Nap fényéből származó UV-sugárzással kapcsolatosan nem hangsúlyozható eléggé a meghatározott szűrőképességű napvédő szemüveg alkalmazásának fontossága. Különösen gyermekek esetén szükséges a megfelelő védelem biztosítása.
Természetesen fontos, hogy a védőszemüveg lencséje ne csak a látható fény tartományában biztosítson elegendő védelmet, hanem a láthatatlanban is. Ez igen fontos követelmény. Mivel az UV-szűrés ellenőrzéséhez műszeres mérésre van szükség (szabad szemmel csak a látható sugarak szűrése értékelhető), a színezett lencsékkel kapcsolatosan javasolt az óvatosság. Nem megfelelő UV-védelem esetén a lencse nagyobb kárt okozhat, mint ha nem használnánk: a csökkentett fényáteresztés miatti pupillatágulás ugyanis növeli a szembe jutó káros sugarak mennyiségét.
Széles körben elterjedt vélekedés, hogy már egy közönséges üveg szemüveglencse is elegendő védelmet nyújt, mivel anyaga az UV-sugarakat nem engedi át.
A műanyagokkal kapcsolatosan ilyen általános megállapítás nem lenne megalapozott. Mindazonáltal azt a tényt, hogy létezik kellően hatásos UV-védelmet nyújtó műanyag szemüveglencse is, meggyőzően igazolja az, hogy a szemüveg-optikai műanyag spektrofotométerrel mért fényáteresztési görbéjén jól látható a kb. 400 nm-től kezdődő meredek levágás, ami azt jelzi, hogy az anyag a hullámhossz csökkenésével egyre erőteljesebben szűri az ibolyántúli sugárzást.

/Szerző: Dr. Rózsa Sándor/